Passzív ház alapozás
A passzívházaknál az átlagos épületekhez hasonlóan a két leggyakrabban használ alapozási mód a sáv és lemezalapozás, azzal a különbséggel, hogy a passzívházakban felhasznált hőszigetelések sokkal vastagabbak (20-30 cm).
Mi a két alapozási mód közötti különbség?
Sávalapozás
Lemezalapozás
A sávalapnál vonalmentén, a lemezalapnál az épület teljes felületén adódnak át az épület terhei a teherhordó talajra. A passzív ház szempontjából a legnagyobb különbség két megoldás között, hogy a sávalapnál megszakad a passzív házat körbevevő hőszigetelő burok, mivel a sávalapot nem szerencsés teljesen körbe szigetelni. Ha körbeszigetelnénk az alaptesteket, akkor az egyenlőtlen süllyedések miatt repedések keletkezhetnek a falakon, ami a szükséges légtömörséget és az épület stabilitását is veszélyeztetheti.
A megszakadt hőszigetelés miatt a lábazaton hőhid, penészesedés alakulhat ki, de ma már több megoldás is lehetséges a sávalap és a felmenő tartószerkezet közötti esetleges hőhid megszakítására: egy (két) sor pórusbeton, üveghab (FOAMGLAS).
A lemezalapnál erre a hőhídmegszakításra nincs szükség, mert a hőszigetelő burok megszakítás nélkül átvezethető a vízszintes, padló alatti és a függőleges lábazati szigetelés között. Így hőhídmentesen lehet a lábazatot elkészíteni.
Melyik alapozási mód előnyösebb passzív házakhoz?
A sávalapnak van még egy nagy előnye, amiért ezt a megoldást érdemes választani. A padló hőszigetelése ilyenkor a vízszigeteléstől védett oldalra kerül, és így nem veszélyes rá a talajvíz és nem kell nagy teherbírást viselnie.
Ilyen helyekre EPS, szálas, fújt hőszigetelést is el lehet helyezni, ami sokkal olcsóbb, mint a lemezalap alá bekerülő zártcellás, xps hőszigetelés.
A lemezalap elkészítése nagyságrendekkel drágább lehet a bekerült vasszerelés és beton miatt, mint a sávalapozás, de a rossz altalajviszonyok miatt néha elkerülhetetlen az alkalmazása.
A sávalap elkészítése nagyobb odafigyelést kíván, mivel az alaptestek mellé kerülő hőszigetelés a betonozás során nem mozdulhat el. Ellenkező esetben a beton befolyhat a hőszigetelő lapok közé és hő hidakat okozhat.
Az alapozási mód kiválasztása nem csak statikai, hanem energetikai mérlegelés kérdése is.
